Község

Tisztelt látogató!

Üdvözöljük Önt községünk honlapján!

A község neve: Csallóközaranyos, hivatalos szlovák megnevezése: Zlatná na Ostrove
Ország: Szlovákia
Kerület: Nyitrai
Járás: Komáromi
Rang: község
Polgármester: Varjú Éva mérnök
Területe : 3530,96 ha
Népsűrűsége: 72 fő/km²
Tszf. magassága: 120 m
Tájjellege: sík, mezőgazdasági terület, Dunamenti síkság
Lakosainak száma 2021. január 1-én: 2428, ebből 1213 nő és 1215 férfi (a gyermekeket is beleszámítva).

1. Nemzetiségi összetétele:

A lakosság 73,64%-ban magyar nemzetiségű, 26,36% szlovák és egyéb nemzetiségű.
A falu lakosságának létszáma a statisztikai adatok alapján állandóan csökken, emellett folyamatosan idősödik a település.

2. Földrajzi fekvése:

A község Csallóköz délkeleti részén, a Komáromot Pozsonnyal összekötő főút és vasútvonal mellett fekszik, Komáromtól mintegy 12 km-re. Szomszédos községek: keletről Komárom-Őrsújfalu, északról Megyercs, nyugatról Ekel. A község határának déli részén folyik a Duna, Európa második leghosszabb folyama, amely államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között. A folyó túloldalán Ács város található.

3. A falu térképe

4. Első írásos emlékek és településrészek:

1. Csallóközaranyos - 1094-ből származik Locus Aureus, más feljegyzések szerint Aureus Locus néven, amikor ezen a területen Dávid herceg a tihanyi apátságnak adományozott birtokot. A 13. században a komáromi várhoz tartozott. Több magyar király is járt itt: 1267-ben IV. Béla, majd 1277-ben Kun László, 1327-ben pedig Károly Róbert látogatta meg az aranyosi vadászterületeket.

Későbbi iratokban FRAMATIA néven is szerepel. További megnevezései: 1268-ban, mint királyi városról Oronyosról (Oroňos) találtak feljegyzéseket, később mint Csallóközaranyost említik (Araňos na Žitnom Ostrove).
A 20. században is több névváltozáson ment keresztül. 1908-ban a helységnevek új rendezése alkalmával a „Csallóközaranyos” nevet kapta a község. Mai hivatalos neve: Zlatná na Ostrove.

2. Fölaranyosos (Horná Zlatná) településről 1268-ból vannak feljegyzések, mint a komáromi vár birtokáról.

3. Nagylél (Veľký Lél) településen több római kori leletre bukkantak. Valószínűleg már a római korban állt ott egy őrtorony. A legenda szerint a csehek feletti győzelme után itt vert tábort Lehel vezér.
Az első írásos emlékek 1245-ből és 1255-ből származnak.

4. A községhez tartoznak még Bökk és Ontopa puszták is, melyek ma már lakatlanok.

5. A falu nevének eredete:

Községünk megnevezését a Duna aranyat hordozó fövenyéről és az aranymosással, mint sajátos megélhetési forrással foglalkozó lakosairól kapta. A sovány eredményt hozó, kitartó, szorgos munkát kívánó aranymosás a középkortól egészen a 20. század első feléig egyik megélhetési forrása volt a lakosságnak.

6. További ősi mesterségek:

A Duna gazdag halállománya eltartotta a hivatásos halászok családját, de másokat is. Nagyon sok ember kereste kenyerét a dunai vízimalmokban is. Innen kapta a Malomrév elnevezést a Duna egy szakasza községünk határában.